F�l �ve m�r, hogy G�za ott hagyta Kl�r�t. Ez az els� t�l, amit az utc�n t�lt�tt. Jobb ez �gy. Kl�ra jobbat �rdemel.
Lecsavarta a dobozr�l a kupakot. Ez volt a legolcs�bb bor. Pap�rdobozos. Ma is csak erre futotta.
- Mindent meg lehet szokni -biztatta mag�t. - A szagokat, az �hs�get, a hideget, de ezt a f�rtelmes �zt a sz�mban, ezt nem fogom megszokni soha.
Ivott, azt�n visszacsavarta a kupakot.
- Valahogy ki kell b�rni ezt a hideget! M�g mindig ink�bb a hideget, mint n�zni Kl�r�t, ahogy a s�r�st�l bedagadt szemeit eltakarja �s azt mondja: "�n ezt nem b�rom tov�bb".
Belopoz�tt az udvarra. Valami r�gi iroda�p�let lehetett hajdan, most azonban csak n�h�ny ablakban �gett napk�zben a villany. Bizony�ra egy-k�t helyis�get kiadtak valakinek, de t�z ut�n m�r teljes biztons�ggal el lehetett b�jni a padl�st�rben. Rettenetesen b�szke volt, hogy ilyen remek sz�ll�st tal�lt mag�nak. Mikor az utc�ra ker�lt, ez volt a legnehezebb: biztons�gban elvonulni �jszak�ra.
A sz�ll�helyre azonban, �j vend�g �rkezett. Fekete, g�nd�r sz�re volt, �s �rtatlanul pislogott a haza�rkez�re.
- Jobban j�rsz, ha od�bb �llsz - vetette oda f�lv�llr�l. - Nekem sincs mit ennem, de ha gondolod, a boromb�l sz�vesen megk�n�llak...
Azzal a tenyer�be �nt�tt egy keveset, de a kutya elford�totta a fej�t.
- L�tod, �regem! Megmondtam. Rossz l�ra tett�l..., mint Kl�rika. Mellettem csak �hen halni lehet. Takarodj!
A kutya azonban k�t l�bra �llt, mintha produk�lni akarn� mag�t: "N�zd, mit tudok! Ne k�ldj el!"
G�za elnevette mag�t.
- Na, j�l van. Ma �jszak�ra beengedlek. Velem alhatsz.
Elfoglalta hely�t a sz�tter�tett kartondobozon.
- Meleg. Legjobban a meleg hi�nyzik - gondolta mag�ban, �s mag�hoz h�zta a kuty�t.
A kutya t�bb� nem t�g�tott G�za mell�l. Kezdetben ugyan, megpr�b�lta n�h�nyszor elkergetni, de a kis vakarcs folyton ott lihegett a nyom�ban. V�g�l feladta a harcot. Bel�tta, hogy nem lehet felel�tlen�l egy�tt t�lteni egy �jszak�t egy kuty�val.
-Bumer�ng. Ez lesz a neved. Bumer�ng - n�zett r� �nnep�lyesen.
D�lben ki�lt a szokott hely�re, hogy egy kis p�nzt kolduljon. A Nap j�kedv�en sz�rta sugarait. G�za m�r ismerte a macskak�v�n kopog� cip�k hangjait. Most j�n a fiatal n�, siet�s l�ptekkel, azt�n az a k�v�rk�s f�rfi a mindig feh�r edz�cip�j�ben, �s a n�ni, aki pontban tizenkett� t�zkor halad el el�tte...
G�za leh�nyta a szem�t. Kicsit el�br�ndozott, am�g a Napban f�rdette az arc�t. Nem hi�nyzott a r�gi �lete. Nem b�rta elviselni, hogy a f�n�k �r�kk� leny�lta az adom�nyokat. Kl�rika persze, nem �rtette, minek tanult akkor szociol�gi�t, ha m�g ez is megfekszi a gyomr�t. Mindenhol �gy megy ez! � meg egy ostoba l�zer, aki k�ptelen el�teremteni a p�nzt, hogy Kl�rika gyereket sz�lhessen. Jobb ez �gy.
Hirtelen p�nzt cs�rrent a dobozk�ban, ami G�za el�tt hevert. Kinyitotta a szem�t. Bumer�ng k�t l�bon �llt �s k�rbe- k�rbe forgott.
Eg�sz sz�p kis t�meg gy�lt �ssze. Bumer�ng sz�rakoztatta �ket.
Aznap G�za rekord bev�telre tett szert. K�tezer forint. Ennyi volt a dobozk�ban.
Els� dolga az volt, hogy vett egy eg�sz kolb�szt, amit megosztott Bumer�nggal.
M�snap m�r �llva vez�nyelte Bumer�ng produkci�j�t. Est�re h�romezer h�tsz�z forint cs�rgedezett a f�mdobozban. Sosem hitte volna, hogy ennyi p�nzt meg lehet keresni az utc�n. N�zte Bumer�ngot, �s arra gondolt, itt az ideje, hogy �sszeszedje mag�t. Elv�gre m�gsem j�rja, hogy egy kutya keresse meg a kolb�szra val�t!

Az els� �tezer forintb�l ruh�t vett mag�nak, azt�n elment uszod�ba, hogy lef�r�dj�n. Egy kutyaidom�rnak adnia kell mag�ra!
H�nap v�g�re m�r f�lre is tudott rakni a p�nzb�l. Mire bek�sz�nt�tt a m�rcius, G�za saj�t alb�rletbe vonult Bumer�nggal.
Egyik vacsor�n�l �pp a r�ntott sajton osztozkodtak. Bumer�ng feltette a k�t l�b�t az asztalra, boldogan cs�v�lta a fark�t, �s h�l�san n�zett gazd�j�ra.
G�za egy barackot nyomott a fej�re.
- Azt hiszed, szerencs�d volt velem, mi? T�vedsz �regem! Nekem volt szerencs�m veled! Te magad vagy a k�t l�bon j�r� szerencse!