| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
kabboca |
|
|
elszaladnak melletted a fák
kővé dermednek a felhők,
és észre sem veszed.
virágokon lépdelsz
nem látod a házak között
kacskaringó fényeket.
két eltévedt angyal
az utcán fagyoskodva
vacsoráért karácsonyt dalol
s közben te a tegnapi életed
írod valahol.
(részlet a
"csodákon átlépve"
c versből) |
kabboca: csodákon átlépve |
|
|
kitárt karral szaladna eléd a
holnap, de te a múlt hetet siratod.
|
kabboca: Fél-szerelmes vers |
|
|
bár ezer éve futok, előled
nincsen hová mennem:
egy morzsányi pontban ott élsz bennem.
|
kabboca: Álomhatár |
|
|
Távol vagy - még mindig, s már megint -
és szemed tápláló fénye nélkül
mások tekintetével töltekezem.
|
kabboca: Úgy, ahogy senki más |
|
|
Sétálunk
bele az életbe,
|
kabboca: Fázisok |
|
|
Fűszálon ringatózom
Nevetem az ég harmatkönnyeit
|
kabboca: Szerelem |
|
|
Beléd halok még egy bolond hajnalon
Te árva, kopott, ócska szerelem
|
kabboca: Ne érj hozzám |
|
|
Ne érj hozzám, mert fáj
Pedig nem is bántasz
|
| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…