Az ablakon át, hogy milyen a téli táj?
Ne kérdezd kedves, én téged látlak.
Odakint hó hull a megdermedt fákra?
Itt bent napfény, szerelem, s nyár van.

Az üvegen túl, hol most is búcsúzunk,
Csak kellék a vonat, és játék a lárma,
Az üvegen innen a csönd könnyű fátyla
Ráborul egy újabb találkozásra.

Az ablakon át hideg és bús magány?
Nem tudom kedves, én téged látlak:
Itt bent napfény, szerelem, s nyár van,
Ha nem jössz többé, én akkor is várlak.
2005. december 22.